Változások a fizetési meghagyásos eljárásban 2018.01.01.

Az év elején megváltoztak a fizetési meghagyásos eljárás (fmh) szabályai és összeghatárai.

A Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) közleményben tájékoztatott arról, hogy január 1-jétől hatályos új szabályok szerint a fizetési meghagyás alsó összeghatára a korábbi 1 millió forintról 3 millió forintra emelkedett. Ha valaki ennél kisebb összegű, lejárt pénzkövetelést szeretne érvényesíteni – feltéve, ha nem tartozik a törvény szerinti kizárt esetek közé –, kizárólag közjegyzőhöz fordulhat, bírósághoz már nem.

A MOKK szerint ez a módosítás gyorsíthatja a pénzkövetelések érvényesítését, mert az, akinek tartoznak, a fizetési meghagyás kibocsátásával – az olykor évekig elhúzódó peres eljárással szemben – akár néhány héten belül a pénzéhez juthat. Az fmh eljárás megindításához ráadásul nincs szükség a ki nem fizetett számlák, szerződések vagy más bizonyítékok csatolására sem. 

Másik változás, az fmh felső határa, ami 400 millióról 30 millió forintra csökkent, ennél nagyobb összegű, lejárt pénzkövetelés ez év elejétől kizárólag bírósági úton érvényesíthető.

Változtak az ügyintézés egyéb szabályai is. Januártól már csak abban az esetben indítható el a fizetési meghagyásos eljárás, ha az eljárást kezdeményező (jogosult) és az adós (kötelezett) is rendelkezik belföldi lakó-, vagy tartózkodási hellyel, illetve jogi személy esetén székhellyel vagy képviselettel. Egy cégnél nem elegendő például, ha a vállalkozás csak kézbesítési megbízottal rendelkezik.  Szintén fontos változás, hogy immár az egyéni vállalkozók is csak elektronikus úton, a MOKK elektronikus rendszerén keresztül kezdeményezhetik az eljárást, és intézhetik azzal kapcsolatos ügyeiket, tehát kizárólag elektronikus úton élhetnek ellentmondással a fizetési meghagyással szemben. Ha nem így járnak el, a közjegyzőnek hiánypótlás nélkül el kell utasítania az ellentmondást.

A jogi képviselő nélkül eljáró magánszemélyek és a társasházak részére változatlanul lehetőség van a papír alapú eljárásra.